Gyönk város honlapja

Gyönk címere:
Gyönk címere egy álló, csücskös talpú tárcsapajzs, mely felül két hullámvonallal süvegezett. Alsó ívein 2-2 hullámvonallal tagolt. A pajzs zöld mezejében egy behajló aranysátor látható, melyben egy lebegő zöld hársfa van, hármas tagozódású lombozattal és hétágú gyökérzettel. A fa előtt egy lebegő nyitott vörös könyv látható, előtte bal haránt elhelyezett ezüst lúdtollal.
A címer felső jobb oldali zöld mezejében egy lebegő, szárán összefogott három arany búzakalász látható, a bal oldali zöld mezőben pedig egy szintén lebegő, leveles arany szőlőfürt. A címerpajzs alatt egy lebegő, fecskefarok-végződésű íves aranyszalagon feketével a nagybetűs felirat: GYÖNK.
Gyönk város címerképének kialakításához támpont a település régi, még a feudális korból fennmaradt pecsétlenyomata. A címerképben természetesen a német nemzetiségre való utalás is helyt kapott, valamint a helytörténeti adatokat is figyelembe vették a címer kialakításakor. A címertan jelképrendszeréből felhasznált motívumok a szőlő, a búzakalász, a fa és a könyv.
A szárán összefogott három arany búzakalász a meghatározó szerepű mezőgazdaságot jelképezi.
Az arany szőlőfürt Gyönknek és környékének szőlőművelő kultúráját és a nemes bort jelenti.
A címerben szereplő hársfa utal a német nemzetiségre. A hétágú gyökérrel együtt ábrázolt fa a nemzetiség jelzésén túl is jelentős tartalommal bír: kifejezi a múlt megbecsülését, a jelen munkálkodásának értelmét, bizakodást a település jövőjében. Ehhez szorosan kapcsolódik a gimnáziumra és az oktatásra utaló könyv.
A nyitott könyv kifejezi, hogy a tudást adó intézmény mindenki számára nyitott, a szellemi érték szabadon áradhat az egyén, a közösség és a város hasznára. A gimnázium olyan szellemi centrumot jelentett Gyönk történelmében, mely meghatározó volt a polgárosodási folyamatra, a városias jelleg kialakulására.